Miért van szükség az OMEGA-3 zsírsavra?

Mi az összefüggés az omega-3 és a cukorbetegség között?

Zinzino omega3 – inzulinrezisztencia

 

Mi az összefüggés az omega-3 és a cukorbetegség között?

Az omega-3 többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak nélkülözhetetlenek szervezetünk egészséges működéséhez. Hasonlóan a vitaminokhoz a szervezet az omega-3 zsírsavakat sem képes előállítani, ezért azokat csak étkezés alkalmával tudjuk magunkhoz venni.

Az omega-3 család bázismolekulája az alfa-linolénsav (LNA). Az LNA leginkább növényi eredetű táplálékokban található, mint például a lenmagolaj, a repceolaj és a dió.

A növényi eredetű ételek nem tartalmaznak omega-3 EPA-t vagy DHA-t, amelyek a halakban és egyéb tengeri élőlényekben találhatóak.

Omega-3 EPA és DHA bevitelhez a halolaj az egyik legideálisabb forrás.

Ha omega-3-mal dúsított élelmiszert veszünk, meg kell nézni, hogy az halolajból, vagy lenmagolajból vagy esetleg egyéb növényi olajból ered-e, hiszen hatásmechanizmusuk nagyban eltér egymástól és nem helyettesítik egymást.

Az omega-3 EPA és DHA élettani hatásai

Szervezetünk egyik legfőbb építő elemei a zsírsavak, azonban nem mindegy, hogy táplálkozásunkkal milyen zsírokat juttatunk be a szervezetünkbe. Léteznek jó és rossz zsírok, ezeknek az aránya határozza meg mindennapi egészségünket és a betegségekkel szembeni ellenálló képességünket.

Az omega-3 EPA és DHA testünk fontos alkotóelemei, többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak, amelyek tengeri halakban és egyéb tengeri élőlényekben találhatóak.

Az omega-3 EPA és DHA:

  • nélkülözhetetlen a szervezetünk egészséges sejtműködéséhez
  • testünk sejtjeinek alkotóeleme és fontos hormonok forrása
  • pozitív hatásait sejtszinten fejti ki, és a hormonok működését is jó irányba befolyásolja, ezzel egészségügyi problémáink jó részét alapjaiban oldhatja meg

Az omega-3 azáltal vesz részt a sejtműködésben, hogy beépül a sejthártyába, és rugalmasabbá teszi azt, így segítve az összes szervrendszer egészséges működését.

Omega-3 zsírsav fogyasztását követően javul a sejtmembrán rugalmassága, ezáltal számos sejten belül lejátszódó folyamat is, mint például az enzim és receptor aktivitás, ionáramlás, stb. Ezek az alapvető sejtszintű folyamatok rendkívül fontosak szervezetünk egészséges működéséhez!

 

Az omega-3 hiány

Mi az omega-3 hiánynak az oka?

Étrendünkből szinte teljesen hiányoznak az omega-3 tartalmú ételek illetve túlsúlyba kerültek a magas omega-6 zsírsav tartalmú táplálékok.

Az omega-3 zsírsavat szervezetünk nem tudja önállóan előállítani és a természetben nagy mennyiségben főként a tengeri halakban található, melyből ritkán és keveset fogyasztunk.

Ezzel szemben az omega-6 túl nagy arányban fordul elő mindennapi étrendünkben margarinok, sütőolajok, állati zsírok, kukorica-, mogyoró-, kendermag-, napraforgóolajok, stb. összetevőjeként. Emiatt ezekből a zsírsavakból túlságosan sokat fogyasztunk.

Milyen egészségügyi problémák merülhetnek fel az omega-3 hiánynak illetve a túlzott omega-6 fogyasztásnak eredményeként?

  •     Allergia
  •     Asztma
  •     Diszlexia
  •     Szív és érrendszeri megbetegedések
  •     Koleszterin és triglicerid problémák
  •     Gyulladásos alapú betegségek (pl. ízületi problémák)
  •     Immunrendszerrel kapcsolatos megbetegedések
  •     Ekcéma, pikkelysömör
  •     Cukorbetegség

Hogyan pótolható az omega-3 hiány?

A rendszeres tengeri hal vagy a belőlük készült minőségi halolaj készítmény fogyasztásával pótolhatjuk az omega-3 szükségletünket, és ezzel egyidejűleg szervezetünkben az omega-3 – omega-6 arányt is javítjuk.

Milyen pozitív hatásai vannak az omega-3-nak?

A halolajban található omega-3

  • előnyösen befolyásolja a szem látóhártya működését
  • előnyösen befolyásolja az agysejtek működését
  • előnyösen befolyásolja az idegsejtek működését
  • nélkülözhetetlen az immunrendszer normális működéséhez
  • védi az érfalakat az érelmeszesedéstől
  • segíti a gyulladásos típusú betegségek gyógyulását
  • segít a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a szívritmuszavar kialakulásának megelőzésében
  • csökkenti az újbóli szívinfarktus bekövetkezésének rizikóját
  • csökkenti a vérrög kialakulásának a kockázatát azáltal, hogy gátolja a véralvadást elősegítő faktorokat:
  • növeli a véralvadási időt
  • gátolja a vérlemezkék összecsapódását
  • csökkenti a vér viszkozitását
  • segít a bőrbetegségek (pl.ekcéma, pszoriázis, hajhullás stb.) enyhébb formáinak megelőzésében és kiegészítő kezelésénél is
  • csökkenti a káros hatású thromboxán és a leukotrién szintet, és növeli a jó hatású prosztaciklin szintet
  • segít csökkenteni a szervezeten belüli omega-6 túlsúlyt, ezáltal enyhítve az emiatt kialakult betegségek tüneteit (Pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, szívritmuszavar, gyulladásos betegségek, immunrendszer problémák, túlzott vérrögképződést, stb.)

A testünkben a helyes eicosanoid hormon összetétel is a megfelelő omega-3 – omega-6 aránytól függ.

Továbbá a keringésen keresztül még számos jótékony hatást fejt ki szervezetünkben.

Az a tény, hogy omega-3 fogyasztásának hatására a test minden sejtjében kedvező változások indulnak el, magyarázza azt, hogy számos egymással nem közvelten kapcsolatban lévő szervben illetve testrészben is tapasztalhatjuk a pozitív hatásokat. Ilyenek például a szív, a vérerek, az izületek, a bőr vagy a szemek is.

 

Mi a helyzet a hazai omega-3 fogyasztással?

Az omega-3 zsírsavak mindig is jelen voltak az emberiség táplálkozásában, de csak az utóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy milyen fontos szerepük van a szervezet megfelelő működésének fenntartásában, az egészség megőrzésében, és a betegségek gyógyításában.

Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavakat esszenciális, azaz alapvető zsírsavaknak nevezzük, ami azt jelenti, hogy ezek a zsírsavak nélkülözhetetlenek az egészséges élethez!

Hasonlóan a vitaminokhoz a szervezet az omega-3 zsírsavakat sem képes előállítani, ezért azokat csak étkezés alkalmával tudjuk magunkhoz venni.

Egyoldalú táplálkozásunknak köszönhetően az omega-3 típusú zsírokból alig fogyasztunk, ezzel szemben étrendünk nagy mennyiségben tartalmaz magas omega-6 tartalmú állati zsírokat és hidrogénezett növényi olajokat. Ezért fontos, hogy omega-3-mal egészítsük ki az étrendünket!

Szervezetünkben számos betegség okozója is lehet az omega-3 hiány illetve az egészségtelen irányba eltolódott omega-3 – omega-6 arány. Az ideális 1:1, maximum 1:5 lenne, ezzel szemben napjainkban az omega-3 – omega-6 arány 1:25 – 1:30 közé esik.

Ennek oka, hogy a szervezetnek nélkülözhetetlen omega-3 EPA és DHA többszörösen telítetlen zsírsavak főként a hidegvízi, mélytengeri halak húsában találhatóak, amelyekből alig fogyasztunk.

Hazai körülményeink között legegyszerűbben halolaj készítménnyel pótolhatjuk a szervezetünk számára szükséges omega-3 mennyiséget.

A halolajak között is van különbség?

Mi alapján válasszak készítményt?

A vitaminok, multivitaminok választásánál nem az ár, hanem a készítmény hatóanyag tartalma a legfontosabb, ez különösen igaz az omega-3 készítményekre. Érdemes utána nézni, rászánni az időt, hiszen amellett, hogy pénzt takaríthat meg, szervezetének sem mindegy milyen hatóanyag tartalmú készítményt szed.

Legfontosabb, amire figyelni kell halolaj készítmény választásánál, hogy az alapanyag, a tengeri hal, honnan származik. Ne válasszon gyenge minőségű halból készített olcsó, könnyen avasodó készítményeket, mert nem csak a kívánt hatást nem produkálja a termék, de a megavasodott halolaj ártalmas is lehet egészségére. Szintén kerülje a tenyészetekből származó halakból kivont olajakat.

Figyeljen az EPA és DHA értékekre, minél magasabb annál jobb, de nem csak ez számít. A készítmény tisztasága nagyon fontos, az hogy minden a halakban található nehézfémtől és mérgező anyagtól a nemzetközi standardok szerint legyen megtisztítva.

Az omega-3 gyorsan oxidálódik, avasodik. Az avas készítmény gyulladásgeneráló hatású és különböző nem várt mellékhatásai is lehetnek. Kerülje ezeket.

 

Milyen zsírokat fogyasszunk?

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen zsírokat fogyasztunk. Magyarországon nem éppen a legoptimálisabb a lakossági zsírfogyasztás. Első helyen (25%) húsok, pástétomok, szalonnák állnak, a zsírfogyasztás 20%-át a sütemények, édes tészták, zsírban sült tészták teszik ki. Ezt követi a vaj és margarin, valamint a tejtermékek, és csak ötödikként következnek a sorban a zöldségek és a halak.

De miért is nem a legideálisabb ez a megoszlás?

A zsírok fajtái

A zsírokat a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportra oszthatjuk.

A telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban található hidrogénmennyiségben különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a telítetlen zsírokban található a legkevesebb hidrogén. Táplálkozási szempontból a telítetlen zsírok értékesek, azaz a főleg növényi eredetűek.

Ugyanakkor nem árt tudni, hogy egyes termékek (szendvicsmargarinok, főzőmargarinok, félkész és kész termékek) ugyan növényi olajokból készülnek, de ezeket az előállítás során hidrogénezik, megváltoztatva a természetes zsírsavak eredeti szerkezetét. Ilyenkor azt mondjuk, hogy megváltozik a zsír állapota, mely felosztás szerint megkülönböztetjük a cisz (a természetes) és a transz (mesterséges) formát.

Káros zsírok

A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok elsősorban állati eredetűek (pl.: disznózsír, vaj), és legszembetűnőbb tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten kemény állagúak. Ezen kívül, úgynevezett rejtett zsírok formájában, a húskészítményekben, valamint a kemény sajtokban is nagy mennyiségben találhatók.

A növényi eredet ritkább, de például telített zsírt tartalmaz a pálma- és a kókuszolaj.

Ezek azok a zsírok, melyek energiát adnak, de ezen kívül nincs túl sok hasznos szerepük. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, ugyanis feleslegként lerakódnak, elzárják az ereket, és növelik a koleszterinszintet.

Ezek azok a zsírok, melyekből (a javuló tendenciák ellenére) a magyar lakosság a legtöbbet fogyaszt.

Amire szükség van

A zsírok másik és számunkra sokkal fontosabb csoportja a telítetlenek, melyek közül elkülönítjük azokat, amelyek egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.

A gyümölcsök és zöldségek a telítetlen zsírsavak nagyon gazdag forrásai. Különösen sok van belőlük a nedvdús gyümölcsökben, mint pl. a bogyós termésűekben, az almában, a körtében – főleg a héjukban!

Az első csoport fő forrása még az olíva- és repceolaj valamint az olajos magvak. A többszörösen telítetlen zsírsavak fajtái a növényi olajakban és a halolajban, valamint az olajos húsú halak többségében találhatók meg. Külső tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten folyékony állagúak, a szervezetbe jutva támogatják az idegműködést, hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét.

Többszörösen telítetlen zsírsavak – omega-6 és omega-3

A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6 és az omega-3 zsírsavak, azaz az esszenciális zsírsavak.

Mindkettő részt vesz a hormonszerű vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok termelésében, melyeknek több funkciójuk van, elsősorban gyulladásszabályozó és vérzés gátló hatásúak.

Ezen túl szerepük van még a sejthártyák felépítésében, a zsírok szervezeten belüli szállításában.

Az omega-6 zsírsavak (linolsav-származékok) fő forrása pl. az olíva- és napraforgóolaj. Egy felnőtt napi szükséglete megközelítőleg 4 g, mely 2 kávéskanál napraforgóolajnak, ill. 1 marék mandulának vagy diónak felel meg.

Valamivel nagyobb mennyiségben védelmet nyújthat a szívkoszorúér-betegséggel szemben, 25 g-nál több napi bevitel azonban fokozza a szabad gyökök termelődését, így már káros is lehet az egészségünkre.

Az omega-3 olaj az a halolaj?

Az omega-3 olajok és a halolajok voltaképpen ugyanazok?

Bár mind az omega-3 olajok, mind pedig a halolajok alapvető fontosságúak az egészség szempontjából, hatásuk gyakran különböző.

Az omega-3 család bázismolekulája az alfa-linolénsav (LNA).

Amikor LNA tartalmú zsírokat emésztünk, enzimjeink az LNA-k egy kis részét hosszabb, még többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakká alakítják. A kutatók ezek közül az eicosapentén savra (EPA) és a docosahexén savra (DHA) fordítják a legnagyobb figyelmet.

Az EPA húsz szénatom hosszúságú, és öt kettős kötés van benne. A DHA a legtelítetlenebb omega-3, huszonkettő szénatom hosszúságú és hat kettős kötés található benne. Legalább tíz LNA-ra van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy egyet EPA-vá alakítson. Továbbá ez a fajta átalakítás, különösen idős embereknél nem túl hatékony, sőt vannak olyanok is akik esetében egyáltalán nem működik.

AZ LNA leginkább növényi eredetű táplálékokban található, melyek közül a legfontosabb a lenmag, a lenmagolaj, a repceolaj és a dió. A növényi eredetű ételek nem tartalmaznak EPA-t vagy DHA-t, amelyek a halolajokban találhatóak. A legfontosabb kivétel a friss (nem szárított) alga, amely a szigeteken vagy tengerpartokon élő népek étrendjének nagy részét képezi.

A halak és a kagylók ezzel szemben kevés LNA-t tartalmaznak általában, viszont sok bennük az EPA és a DHA. A halakban több található ezekből, mint a kagylókban, mivel a halak szöveteiben több a zsír. A halakból kivont olaj tehát az EPA és DHA gazdag forrása.

Fontos megjegyezni, hogy a növényi eredetű omega-3 zsírsavat sokkal nehezebben hasznosítja az emberi szervezet, csakúgy, mint a növényekben található vasat. Továbbá az omega-3 (LNA) tartalmú növényi olajokban az omega-6 zsírsavak is megtalálhatóak, és ezeknek az aránya többszöröse az omega-3 zsírsavnak (a lenmagolaj kivételével, melyben több az LNA omega-3, mint az omega-6).

A halolajokban nincs omega-6, tehát a helyes omega-3 – omega-6 arány visszaállításához érdemesebb halolajat fogyasztani.

 

Növényi omega-3 vagy halolaj

Fontos megjegyezni, hogy a növényi eredetű omega-3 zsírsavat sokkal nehezebben hasznosítja az emberi szervezet, csakúgy, mint a növényekben található vasat. Továbbá az omega-3 (LNA) tartalmú növényi olajokban az omega-6 zsírsavak is megtalálhatóak, és ezeknek az aránya többszöröse az omega-3 zsírsavnak (a lenmagolaj kivételével, melyben több az LNA omega-3, mint az omega-6).

A halolajokban nincs omega-6, tehát a helyes omega-3 – omega-6 arány visszaállításához érdemesebb halolajat fogyasztani.

Növényi vagy állati omega-3?

A lenmag (legjobb növényi omega-3 forrás) nagy mennyiségben tartalmaz LNA-t (alfa-linolénsavat), amely az omega-3 zsírok egyik fajtája.

Korábban azt hitték, hogy az emberi szervezet képes az alfa-linolénsavat EPA-vá és DHA-vá átalakítani. Az újabb kutatások bebizonyították, hogy a szervezet csak nagyon kis mennyiségű EPA-t tud ebből előállítani és ez az átalakítás, különösen idős embereknél nem túl hatékony!

Ennek az oka az, hogy az emberi szervezetben nagyon kevés van egy úgynevezett delta-6 enzimből, amely szükséges ahhoz, hogy az LNA-ból EPA-t tudjon képezni. Továbbá ezt az enzimet használja az összes omega olaj, így az omega-6 is. Ha a szervezet omega-6 szintje magas, akkor a delta-6 enzimek száma tovább csökken, mert az omega-6 felhasználja azokat.

Ami szintén figyelemre méltó, hogy amikor lenmagolajat fogyasztunk, utána csökken a vérben a DHA mennyisége, ahelyett, hogy nőne, és ez kedvezőtlen a szervezet számára!

Ezért a lenmagolajjal és egyéb növényi olajokkal nem helyettesíthetjük a halolajban található omega-3 zsírsavakat ( EPA-t és DHA-t)!

Amennyiben az omega-3 halolajból származik, akkor az bizonyosan csökkenti a szívbetegségek kialakulásának rizikóját.

 

Omega-3 szerepe az omega-6 mellett

Ha az omega-3 és az omega-6 is elengedhetetlen az egészséges élethez, miért csak az omega-3 fontosságát hangsúlyozzuk?

Az orvosok (legalábbis Amerikában) már negyven éve mondják, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak milyen fontosak az egészség, különösen a szív számára.

Az 1950-es években ugyanis a szívroham egy új fajtája tűnt fel, melyet nem a szokásos fertőzések, veleszületett rendellenességek vagy egyszerűen az idős kor okozott, hanem teljesen váratlanul ért egészséges kinézetű, 40-50 éves férfiakat. A boncolások zsíros lerakódások által beszűkített ereket mutattak ki, a szívbe vezető fő artéria pedig sokszor teljesen elzáródott. Sajnos beléptek nyelvünkbe az „ateroszklerózis” és a „szívkoszorúér-betegségek” kifejezések.

Az étkezési szokások az ipari forradalom óta jelentősen megváltoztak. Ezen változások közül kettő – hogy túl sok, húsokból származó telített zsiradékot, illetve túl kevés telítetlen zsiradékot fogyasztunk – a kutatások szerint igen rosszat tesz a szívnek. Az 1950-es években az orvosok arra kezdték biztatni az embereket az Egyesült Államokban, hogy több telítetlen zsiradékot egyenek. Az omega-3 olajokról viszont elfelejtkeztek.

Az élelmiszeripar vagonszám termelte a többszörösen telítetlen olajokat, mind kereskedelmi, mind otthoni háztartási célokra. Az országot elárasztották a kukorica-, a mogyoró-, a kendermag-, a napraforgóolajok, melyek mind tele vannak omega-6 olajjal, viszont igen kevés omega-3 olajat tartalmaznak.

Érthető ez az egyoldalúság, hiszen akkoriban jóval kevesebbet tudtak az alapvető zsírsavakról, mint a már évtizedekkel korábban felfedezett vitaminokról. Nemcsak arra kellett rájönniük a tudósoknak, hogy milyen összetettek a zsírsavak, de még gyerekcipőben járt az a technológia is, mellyel az emberi szövetekben mérni és analizálni tudták őket. Könnyű volt hát a kutatóknak a korábbi, omega-3 olajokkal foglalkozó kutatásokat abbahagyni és inkább a „szívet megmenteni” hivatott omega-6 olajokra koncentrálni.

Szerencsére az 1970-es években felfigyeltek arra a tényre, hogy milyen hihetetlenül kevés szívbetegség fordul elő a grönlandi eszkimók körében annak ellenére, hogy rengeteg zsírt esznek. Kiderült, hogy az általuk fogyasztott zsír tele van az oly sok ideig mellőzött omega-3 olajokkal, melyek az étrendjük legnagyobb részét kitevő halakból és kagylókból származik. Ezek a hírek újabb kutatási lázat ébresztettek.

Végül is ezek a kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az emberek számos problémája – bőrproblémák, rossz hangulat, ízületi gyulladás, immunrendszeri rendellenességek, depresszió és a sokszor halálos kimenetelű infarktus – részben abból ered, hogy nem fogyasztanak elegendő omega-3 olajat.

Az alapvető zsírsavak mindkét családja szükséges az egészséges élethez. A modern étrend azonban túl sok omega-6 olajat tartalmaz az omega-3 olajhoz képest.

 

Az omega-3 hiány oka

Miért nincs elég omega-3 olaj a táplálékainkban?

Az omega-3 olajok legfontosabb forrásai egyszerűen kimentek a divatból, annak ellenére, hogy régebben a táplálkozás alappillérei voltak.

Jó példa erre a hal. Régen, amikor az élelmet még nem tudták vonatokkal, kamionokkai és repülővel szállítani, az emberek mindig tó vagy folyó mellé települtek. Ez nemcsak az ivóvizet és a közlekedést biztosította számukra, hanem a megbízható fehérje forrásokat is, például halat és kagylót. Minden ehető anyag közül kétségtelenül a hal és a kagyló az omega-3 olaj bajnoka!

Az első amerikai telepesek is a vadakból szerezték be fehérjeszükségletüket. Ezek a húsok amellett, hogy fehérjében gazdag ételek, omega-3 olajokat is tartalmaznak. Manapság táplálkozásunk a házilag tenyésztett szarvasmarhára támaszkodik, amiben szinte alig van omega-3 olaj.

A dió és a vajdió, melyek szintén jó omega-3 olajforrások, az amerikai konyha alapvető nyersanyagai voltak. Ugyanakkor omega-6 tartalmuk is magas volt. Manapság ezeket a diókat inkább pekán- és kesudióval helyettesítik, melyekben kevés az omega-3 olaj és még magasabb az omega-6 tartalmuk.

A történelem folyamán az emberiség már a korai görög és római időktől kezdve igen nagyra értékelte a lenmagot, melyet azonban a II. világháború után olyan olajok váltottak fel, melyek a legjobb esetben is csak igen kevés omega-3 olajat tartalmaznak. Mostanában sokfelől hallható, hogy a lenmagot vissza kell hozni az étrendünkbe; a lenmag és a belőle sajtolt olaj ugyanis több növényi omega-3 olajat (LNA) tartalmaz, mint bármely más ehető mag vagy olaj, ugyanakkor omega-6 forrás is.

A porcsin alacsony növésű, kis húsos levelű növény, sok országban kedvelt saláta alapanyag, ezenkívül főzeléknek és savanyúságnak is fogyasztják. Ennek ellenére az Egyesült Allamokban gaznak tartják, holott a korai időkben a bennszülött amerikaiak mind élelemként, mind pedig gyógyszerként igen nagyra tartották – s a néphagyományok ismét nagyon bölcsnek bizonyultak.

1986-ban ugyanis Artemis P. Simopou-los, M.D., kutatócsoportjával felfedezte, hogy a porcsinban van a legtöbb növényi omega-3 olaj (LNA) az ehető zöldnövények közül. Azt is kimutatták, hogy ez a növény C- és E-vitaminban is igen gazdag.

 

Omega-6 túlfogyasztás

Miért olyan könnyű túl sokat enni az omega-6 olajokból?

A halat és a kagylót leszámítva sokkal könnyebb hozzájutni az omega-6 olajokhoz, mint az omega-3 olajokhoz.

Mindennapi eledeleink közül például olyan ételek gondoskodnak az omega-6 olaj szükségletünk kielégítéséről, mint a különböző gabonapelyhek, a teljes őrlésű lisztből készült péksütemények, a diók, a napraforgómag, a mogyoró, a szárazbab, a tojás, a baromfi és a disznó. Ehhez már semmilyen kiegészítő olajra nincs szükség.

Az omega-6 olajok, a margarin és a majonéz bőséges használata a salátákhoz, szendvicsekhez, pékárukhoz, sült ételekhez tipikusan 20. századi jelenség. Azelőtt az olajat takarékosan használták, hiszen az általánosan használt olajokat, mint például a lenmagolajat vagy az olívaolajat, kézzel hajtott présekkel állították elő, és csak szezonálisan volt elérhető. A háztartások helyettük baromfi- vagy disznózsírt használtak.

Mivel a két zsírsavcsalád aránya létfontosságú, minél több omega-6 olajat fogyasztunk, annál több omega-3 olajra van szükségünk.

Ha nem fogyasztunk elég omega-3 olajat, a magas omega-6-fogyasztás kétszeresen is visszaüt.

A megfelelő omega-3 – omega-6 arány 1:5 lenne.

 

A megfelelő omega-3 és omega-6 arány

Mi a megfelelő omega-3 – omega-6 arány?

Az 1960-as évek elején a tudósok rájöttek, hogy egy hormonszerű vegyületet, a prosztaglandint, (az egyik legfontosabb ismert biológiai anyag), a test egyedül az omega-3 és az omega-6 zsírsavakból képes előállítani.

Ezen alapvető zsírsavak mindkét családja szükséges ahhoz, hogy szervezetünk egész testünkre kiterjedő szabályozórendszere működhessen.

Az omega-3 és omega-6 olajokból előállított prosztaglandinokat, és a hozzájuk tartozó molekulákat összefoglaló néven eicosanoidok-nak nevezzük. Az eicosanoid ugyanolyan fontosnak bizonyult, mint például az inzulin hormon, melyet a hasnyálmirigy állít elő. Az inzulin azonban a vérben kering, míg az eicosanoidok abban a sejtben vagy szövetben fejtik ki hatásukat, amelyben létrejönnek.

A tudomány végre rájött, hogy az alapvető zsírsavak miért olyan alapvetők – a belőlük előállított eicosanoidok mindenből kiveszik a részüket, hiszen minden szervrendszerre hatással vannak.

A prosztaglandinoknak (eicosanoidoknak) lehetnek jó és rossz hatásai is . A rossz hatások akkor lépnek fel, ha egy bizonyos eicosanoidból túl sok termelődik. A potenciálisan legkárosabb anyagok sejtjeinkben az arachidonissavból (AS), azaz egy omega-6 zsírsavból termelődnek.

A grönlandi eszkimókkal kapcsolatos omega-3 felfedezés egy csapásra megváltoztatott mindent. Világszerte kezdtek pénzt áldozni az omega-3 olajok és a szív kutatásának finanszírozására. Az orvosi világ nagy izgalommal várta az eredményeket, melyek hamar megjelentek a mérvadó folyóiratokban, így történt, hogy az omega-3 olajok végre lefékezhették az omega-6 olajokból átalakuló, az erek károsodásáért felelős eicosanoidok túl-termelődését.

Az omega-3 zsírsavak aránya jelentősen lecsökkent a szervezetünkben az utóbbi időben, kezdetben harmadára, aztán tizedére, majd az utóbbi pár évtizedben az egy huszadára! Sajnos azonban nem csak a mennyisége csökkent le, hanem a két esszenciális zsírsav (az omega-3 és az omega-6) aránya is felborult. Az ősidők 1:1-es aránya eltolódott 1:10, majd 1:30 arányra. Ez nagyon veszélyes lehet, ugyanis az omega-3 zsírsavak két fajtáját, a DHA-t (dokozahexaénsav) és az EPA-t (eikozapentaénsav) az emberi szervezet nem tudja előállítani, úgyhogy kénytelenek vagyunk valahogy pótolni.

A természet nyilvánvalóan úgy rendezte, hogy mindkét zsírsavcsaládra szükségünk legyen. Egyensúly – erről szól az egész, s éppen ez az, ami sok ember étrendjéből hiányzik. Az ideális omega-3 – omega-6 egyensúly 1:1 és 1:10 között kellene, hogy legyen!

Fontos megjegyezni, hogy az omega-3 tartalmú növényi olajokban az omega-6 zsírsavak is megtalálhatóak és ezeknek az aránya többszöröse az omega-3 zsírsavnak (a lenmagolaj kivételével, melyben több az LNA), míg a halolajokban nincs omega-6, tehát a helyes omega-3 – omega-6 arány visszaállításához érdemesebb halolajat fogyasztani. Továbbá a növényi olajak LNS típusú omega-3 zsírsavat tartalmaznak, melyet csak kis mértékben képes a szervezet EPA és DHA típusú omega-3 zsírsavvá alakítani!

Kérdések és válaszok

Mire használja a szervezetünk a zsírokat?

A zsír a legkoncentráltabb energiaforrás, melyre a szervezetnek feltétlenül szüksége van. Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint jó, ha a felvett energiánk 30%-a zsírokból származik. Ez a megállapítás alapvető, ha a zsírokról esik szó, azonban azok minőségi összetétele sem közömbös a megfelelő táplálkozás szempontjából.

Mi a szerepe a zsiradékoknak a szervezetben?

  • Kitűnő energiaforrások.
  • Elengedhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához.
  • Jelentősen növelik az ételek élvezeti értékét (számos aroma, íz- és színezőanyag zsiradékban oldódik).
  • A szervezetben tárolt zsír részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, a belső szervek védelmében is.

Tulajdonképpen mi az a zsírsav?

Minden zsír ugyanazokból az összetevőkből – szénből, oxigénből és hidrogénből – épül fel. Ezek az elemek zsírsavnak nevezett molekulákká szerveződnek. A zsírsavmolekula zsír része lánccá összeállt szénatomokból áll, a sav részt pedig oxigén- és hidrogénatomok alkotják, melyek a szénlánc végéhez kötődnek. Egy lánc négy-huszonnyolc szénatomból állhat, s a lánc hosszúsága szerint megkülönböztetünk rövid, közepes és hosszú láncú zsírsavakat.

Mit jelent az, hogy „többszörösen telítetlen”?

A zsírsavmolekulán belül a szénlánc is hordoz hidrogénatomokat. A telített zsírokban a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges – a lánc tehát hidrogénatomokkal telített. A telítetlen zsírsavakban a szénlánchoz kevesebb hidrogénatom kapcsolódik, tehát még van hely rajta. A telítetlen zsírsavak lehetnek egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek. Az egyszeresen telítetlen zsírsavakban két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Ennél a szén-szén kötésnél, ahonnan a hidrogén levált, kettős kötés alakul ki, mely a lánc gyenge pontját képezi és megtöri a láncot. Mivel a töréses láncok nem tudnak szorosan egymáshoz simulni, az egyszeresen telítetlen zsírsavak kevésbé szilárdak, s már szobahőmérsékleten megolvadnak. A többszörösen telítetlen zsírsavakban még több – négy-tizenkettő – hidrogénatom vált le a szénláncról. Minél kevesebb hidrogén van egy láncon, annál több törés van benne. S minél több törés van benne, annál folyékonyabb a zsiradék.

Miért hívnak egyes zsiradékokat omega-3-nak?

Az omega-3 olajok többszörösen telítetlenek, ami azt jelenti, hogy láncaikban kettő vagy több kettős kötés található. Az „omega-3″ elnevezés onnan származik, hogy az első kettős kötés – a lánc zsír felőli oldalától számolva – a harmadik szénatomnál van. Az „omega-6″ olajoknál pedig az első kettős kötés a hatodik szénatomnál található.

Mik azok az omega-3 olajok?

Az omega-3 olajok a zsírok egy igen speciális fajtájához tartoznak, mégpedig az alapvető, esszenciális zsírsavakhoz. A kulcsszó az „alapvető”, ami orvosi nyelven azt jelenti, hogy ezek a zsírok feltétlenül szükségesek az egészséges élethez. Nélkülük semmiképpen nem lehetünk egészségesek. Az 1930-as években a kutatók rájöttek, hogy az összes növényben vagy állatban fellelhető zsír között csak kettő van, amelyhez szervezetünknek feltétlenül hozzá kell jutnia. E kettő közül az egyik az omega-3 olajok, a másik pedig az omega-6 olajok családjába tartozik. Ha ezeket az alapvető zsírsavakat elhagyjuk az étkezésünkből, az egészségünk láthatja kárát – ugyanúgy, mintha a vitaminokat vagy az ásványi anyagokat hagynánk ki.

Miért van egyáltalán szükségünk omega-3-ra?

Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek az egészséges élethez! Egyoldalú táplálkozásunknak köszönhetően az omega-3 típusú zsírokból alig fogyasztunk, ezzel szemben étrendünk nagy mennyiségben tartalmaz magas omega-6 tartalmú állati zsírokat és hidrogénezett növényi olajokat.! Ennek oka, hogy az omega-3 főként a tengeri halak húsában található! Szervezetünkben számos betegség okozója is lehet az omega-3 hiány illetve az egészségtelen irányba eltolódott omega-3 – omega-6 arány. Hazai körülményeink között legegyszerűbben halolaj készítménnyel pótolhatjuk a szervezetünk számára szükséges omega-3 mennyiséget.

Hogyan befolyásolja az omega-3 az egészségünket?

Most, hogy a kutatók újra elkezdték vizsgálni az omega-3 olajokat, előnyös tulajdonságaik sora egyre növekszik. Először is csökkentik a szívbetegségek esélyét. Az omega-3 EPA és DHA a vérsűrűség természetes csökkentői. Alacsonyan tartják a triglicerideknek nevezett vérzsírok szintjét, csökkentik a magas vérnyomást, illetve segítenek abban, hogy az erek megőrizzék rugalmasságukat és védik őket a gyulladásoktól. Általában véve tehát elősegítik a jó vérkeringést. Másodszor, természetes gyulladáscsökkentők, s így megelőzik, vagy enyhítik az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, az ízületi gyulladás, a menstruációs görcsök és a migrénes fejfájások. Harmadszor, a szem retinájának különösen szüksége van az omega-3 olajokra a jó látáshoz. Az omega-3 olajok emellett javítják a szem hajszálereinek a vérellátását is. Negyedszer, az omega-3 olajok szolgálnak az „agy táplálékául” is. Az omega-3 olajok többszörösen telítetlen zsírsavainak többsége építi fel az agy szürkeállományának nagy részét. A kutatók szerint azokban az országokban, ahol sok halat esznek, igen kevés depressziós ember van, míg az Egyesült Államokban, ahol kevés halat fogyasztanak, a depresszió komoly probléma.

 

ZINZINO BALANCE OIL A LEGJOBB MEGOLDÁS – GARANCIÁVAL!!!

 

Comments are closed.